Csücskös talpú pajzs, mezője két részre osztott. Első kék mezőben: Szent Jakab Apostol arany ruhás alakja lebeg. Kezében és ruháján jelképei: vándorbot, vízszállító edény, kagyló. A második ezüst mezőben: zöld talajon kék ruhás, vörös nadrágos, sárga csizmás, vörös prémkalpagos kiskun vitéz áll. A címeralakok egy piros tetejű, fehér falú házat emelnek a magasba. A kun vitéz bal kezében arany ekevasat tart. A pajzsot ötágú, arany, heraldikai korona fedi.

A címer szimbolikus jelentése

A címer jelképei a település nevét és ősi múltját idézik. Jakabszállás községet a IV. Béla Király (1235-1275) hívására Magyarországra érkezett kunok alapították. A korábban nomád állattenyésztést folytató kunok letelepülése (állandó szállásaik létesítése) összefüggött a kereszténység felvételével. A megkeresztelt nagycsaládok, nemzetségek igyekeztek templomos helyek közelében állandó telepeket létrehozni. A település ősét egy kun nagycsaládfő alapította, aki a keresztségben Szent Jakab apostol tiszteletére, a Jakab nevet kapta. Így született meg Kecskemét mezőváros közelében Jakabszállás település, feltehetően az Anjou-kor közepén. Zsigmond király (1387-1437) oklevelében védelméről biztosította a Kecskemét környéki, jakabszállási kunokat szabad mozgásukban. Gyárfás Istvántól tudjuk, hogy Mátyás király (1458-1490) már vásár jogával is megajándékozta Jakabszállást.

A címer ennek a múltnak kíván emléket állítani, amikor szent Jakab apostolt, mint égi pártfogót, és a Jakab nemzetségfőt megjelenítő kun vitézt egyaránt címeralakként ábrázolja. Mindketten egy házat emelnek magasba, amely a szállásnak, mint állandó településnek a jelképe. A kun vitéz bal kezében tartott ekevas jelzi a település mezőgazdasági jellegét, hogy az itt lakók mindenekelőtt ettől a munkától várják a boldogulásukat.