A középkori Jakabszállás község a török időkben elpusztult. Mint lakatlan pusztát 1945-ig Kecskemét bérelte, majd a redemptiót követően három kiskun település Félegyháza, Majsa és Szabadszállás birtoka lett. A címerben szereplő kun vitéz az egykori Kiskun Kerülethez való tartozást is jelképezi. 1745-öt követően a kiskunok ismét kollektív nemességet élveztek. Nem tartoztak földesurak alá, hanem közvetlenül a nádor irányította őket. Szabadságukért katonáskodniuk kellett. A címeren látható korona az egykori nemesi szabadság és a magyar királyokhoz való közvetlen tartozás szimbóluma.

A Kecskeméti Kisvasút is, mint a legtöbb kisvasút faanyag és egyéb más termékek szállítására jött létre. A Kecskemét Város Erdőhivatalál dolgozó Bakkay József vetett fel először, hogy a Bugac melletti erdőkből a tüzelőnek használt faanyagot kisvasúton szállítsák az Alsómonostori téglaégetőbe. A 15 km-es iparvágányt 1917-ben adták át. A vasút 760 mm-es nyomtávval épült.

A bugaci kispöfögőből turisztikai látványosság lehet. Az érintett önkormányzatok, az idegenforgalmi vállalkozások és a MÁV vezérkara is jónak tartja az ötletet. A megvalósításhoz már csak a vasúti törvény módosítását kell kivárni.

Előterjesztés

Tárgy: Részvétel a bugaci kisvasút üzemeltetetésére létrehozandó közhasznú társaságában

A Kecskeméti Gazdasági Vasút 53 km-es Kecskemét-Kiskunmajsa közötti 760 mm nyomtávolságú szakasza 1928-ban került átadásra. Az 1949. évi államosítás után a MÁV kezelésébe került, és a kiskőrösi 46 km-es szárnnyal együtt az ország legnagyobb egységes irányítású keskeny nyomközű vonala.

A település megközelíthető közúton: Kecskemétről indulva dél felé az 54-es úton 17 km; az M5-ös autópályáról a déli lehajtónál Soltvadkert irányába fordulva 13 km; vasúton: a Kecskemét KK - Törökfái - Kiskunmajsa keskenynyomtávú vonalon. Kisrepülővel a Jakabszállási repülőtéren landolva.